Pszichológiai szavak magyarázata

Aberráció

rendellenesség, beteges eltérés az általánostól

Abózus

visszaélés valamilyen helyzettel; gyermekek, gyengébbek, nők, alkalmazottak testi, lelki manipulálása, erőszakos “használata”

Adoleszcencia

a serdülés kezdetétől a felnőttkorig tartó időszak

Afázia

a beszédfunkció agykéreg károsodásból eredő zavara

Affektív

érzelmi, indulati

Agnózia

a megismerés zavara

Agorafóbia

tériszony

Agráfia

agyi károsodásból eredő írásképtelenség

Agresszió

szándékosan ellenséges viselkedés, a saját cél erőszakos, nagyon erőteljes követése másoknak kárt, fájdalmat okozva (gondolatban, szóban, vagy cselekedetben)

Akkomodáció

(Piaget kognitív fejlődési elméletében) a régi séma átalakítása olyanná, hogy az új elem befogadására, értelmezésére is alkalmassá váljon

Általános pszichológia

a lélektan központi része, amely a felnőtt egészséges ember lelki jelenségeinek természetét és törvényszerűségeit kutatja

Altruizmus

önzetlen viselkedés, amely egy másik ember javát szolgálja úgy, hogy a személy dönthetne másként is, önmaga számára előnyösebben

Ambivalencia

ellentétes érzések, késztetések egyidejű megjelenése ugyanazon tárggyal szemben

Amnézia

az emlékezet teljes vagy részleges elvesztése

Anticipáció

később bekövetkező esemény megsejtése, bejóslása

Antiszociális személyiség

a társadalom törvényei és szokásai megtartásának képtelenségével, indulatossággal, valamint a szorongás és bűntudat hiányával jellemezhető személyiség

Apátia

az érdeklődés hiánya, közömbösség minden iránt

Asszertív tréning

a saját szükségletek hatékony, de nem ellenséges kifejezésének megtanulása és begyakorlása

Asszociáció

képzettársítás

Attitüd

emberek, eszmék, tárgyak, rokonszenves vagy ellenszenves értékelése; érzelmi és kognitív elemekből kialakult beállítódás

Attribúció

tulajdonítás; mások viselkedése mögött lévő okokra történő következtetés.

Autizmus

a környezettel tartott kapcsolat meglazulásával, elszigetelődéssel járó szkizofrén megbetegedés egyik tünete, válfaja

Autokratikus személyiség

a parancsot és tekintélyt előtérbe-helyező, ellentmondást, vitát, konfliktust rosszul kezelő személy; alázatos és engedelmes a feletteseivel, agresszív és követelő a beosztottaival, rangban alacsonyabbakkal szemben

 

 

Behódolás

a nyilvános viselkedés megváltozása mások véleményének megismerése után.

Belátás

egy probléma megoldásához, egy helyzet új értelmezéséhez szükséges viszonylat, összefüggés hirtelen felismerése

 

 

Centrális diszpozíció

általános és az egyénre jellemző személyiségvonás (Gordon Allport személyiségelméletében). A legtöbb ember néhány centrális diszpozícióval és sok-sok másodlagos diszpozícióval jellemezhető

Családterápia

a családterápia, amely családokkal és intim kapcsolatban lévő párokkal foglalkozik a hasznos változásért és fejlődésért. A családtagok közötti interakciók rendszerét, és ezek változását tartja szemmel és segíthet az egyénnek ezekkel a helyzetekkel hatékonyabban megbirkózni. A családi kapcsolatokat, mint a lelki egészség egyik fontos elemét hangsúlyozza

 

 

Depresszió

szomorúsággal, kedvetlenséggel, érdektelenséggel járó hangulatbetegség

Drive

motívum, szükséglet, hajtóerő

 

 

Effektus törvény

az a jelenség, hogy a megerősített válaszok beépülnek, ismétlődnek, míg a többiek kioltódnak

Ego

az én; Freud elméletében személyiségünk azon része, amely a valóságelv alapján a külvilággal való kapcsolatot, valamint a belső egyensúlyt tartja

Elaboráció

kidolgozás, kimunkálás. Emlékezetünkben, vagy tudat alatt tárolt információk, érzelmi feszültségek egészséges, és eredményes feldolgozása

Elfojtás

elhárító mechanizmus, amelyben a kínos emlékek (akaratlanul) kizáródnak a tudatból

Elhárító mechanizmus

Freud pszichoanalitikus elméletében az ego által a szorongás elhárítására vagy csökkentésére alkalmazott tudattalan módszer

Előítélet

elégtelen tapasztalaton alapuló vélekedés, amelyet statisztikai valószínűség alapján alkalmaznak az egyedire

Emóció

érzelem

Empátia

beleélés, beleérző megértés

Érés

élettani és pszichológiai funkciók feltételeinek kialakulása, a fejlődés egyik eleme; gyakorlással elősegíthető, de az új funkció megjelenésének időpontja csak kismértékben befolyásolható

Érzékelés

a megismerési folyamat első eleme, az ingerek detektálása;

Észlelés

a fizikai inger megjelenésétől (az érzékelésen keresztül) az élmény kialakulásáig tartó folyamat. A megismerési folyamat második eleme, nem határolható el élesen az érzékeléstől

Extroverzióintroverzió

személyiségdimenzió amelyet először Jung írt le. Azt jelzi, hogy mennyire fordul az ember befelé, önmaga felé, illetve kifelé, a külvilág felé

 

 

Facilitáció

megkönnyítés, serkentés; az ingertovábbítás, valamint a pszichés jelenségek események kiváltása, elősegítése

Fenomenológia

az egyén szubjektív élményeit és egyedi észleleteit tanulmányozó pszichológiai irányzat. Az események megértését az egyén nézőpontjából vizsgálja. Ennek az irányzatnak talán legismertebb része a humanisztikus pszichológia, amely sok irodalmi és bölcsészeti elemet is tartalmaz

Figyelem

az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul

Fixáció

a pszichoanalitikus elmélet szerint a fejlődés egy korábbi szintjéhez (tárgyához) való túlzott kötődés, megragadás; a fejlődés elakadásának egyik lehetséges oka

Fóbia

erős félelem, szorongás valódi ok nélkül

Frusztráció

akadályoztatás, csalódás, vereség esetén fellépő, feszültséget okozó kellemetlen élmény

 

 

Generalizáció

általánosítás, kiterjesztés. A kondicionálásban felismert jelenség, amikor egy meghatározott ingerre kialakult feltételes választ más, hasonló inger is kiváltja

Genitális

a nemi szervekkel kapcsolatos

Genitális szakasz

a pszichoanalitikus elmélet szerint, a pszichoszexuális fejlődés utolsó szakasza

Gyermekterápiák

kifjezetten gyerekekre teenagerekre és az ő problémáikra fókuszáló terápia típus

 

 

Habituáció

megszokás: a válasz erősségének csökkenése egy megszokott ingerre; a tartós ingerek megszokása olyan mértékig, hogy észre sem vesszük őket

Halálösztön

Freud elmélete szerint az ember egyik alapösztöne. Rombolásban, agresszióban nyilvánul meg. Késői műveiben inkább az agresszió kifejezést használja szembeállítva az életigenlő libidóval.

Hallucináció

érzékleti élmény, külső kiváltó inger nélkül; a belső ingerek külsőként történő megélése

Hipnózis

módosult tudatállapotot létrehozó módszer. A hipnotizált személy számára a külvilág ingereinek jelentősége csökken, a belső késztetések szimbólumokon keresztül, szabadabban jelennek meg, mint éber állapotban. A hipnotizőr verbális kapcsolat segítségével vezeti az élményt.

Hisztéria

a neurózisok egyik fajtája. Fokozott érzékenység, kiegyensúlyozatlanság jellemzi. A lelki konfliktusok gyakran testi tünetekben jelentkeznek.

Humanisztikus pszichológia

olyan pszichológiai irányzat, amely az ember egyediségét, a feltétlen elfogadást, a megértést, a be nem avatkozást hangsúlyozza.

 

 

Id

Freud háromrészes személyiségmodelljének az ösztönkésztetéseket, (libidót) energiákat, tartalmazó, az öröm-elv alapján működő része.

Identifikáció

azonosulás. A társas szerepek gyermekkori elsajátításának folyamata, amelyben a gyermek azonosul a számára vonzó (esetleg félelmetes) mintát jelentő személlyel (pl:szülővel).

Identitás

azonosság, önmagára találás. A személyiségfejlődés fontos eleme, amelynek alakítása egész életünkön át, inkább lépcsőzetesen, mint folyamatosan történik.

Intellektualizáció

olyan elhárító mechanizmus, amelyben a személy úgy próbál megszabadulni egy fenyegető helyzettől, hogy elvont, intellektuális fogalmakban kezeli azt.

Intelligencia

az a jellemző, amit az intelligenciatesztek mérnek. Problémamegoldás, gondolati rugalmasság, elvont fogalmakban gondolkodás, tanulási képesség, beszédkészség, ítéletalkotás, téri képzelőerő, kézügyesség, kreativitás, a meglévő ismeretek egyaránt részei az intelligenciának.

Introspekció

önmegfigyelés; saját tudattartalom, saját élmények, saját érzések leírása

Introverzió

befeléfordulás. Lásd még extroverzió-introverzió.

IQ

intelligencia hányados. Az intelligencia teszt alapján mért érték és a vizsgálati személy életkorának hányadosa.

 

 

Katarzis

érzelmi vagy indulati feszültség csökkentése, megfogalmazása szóban vagy fantáziában

Képesség

fizikai és szellemi teljesítményre való alkalmasság, élettani és pszichikai feltételek, adottságok és szerzett készségek együttese

Készség

a tudatos tevékenység automatizált összetevője

Kiégés

testi, érzelmi, mentális kimerülés hosszantartó stressz, extrém felelősségvállalás, teljesítménykényszer következtében

Kognitív

megismerő, gondolati

Kognitív disszonancia

az egyén ismeretein, vélekedésein, meggyőződésein belüli ellentmondás

Kognitív pszichológia

olyan pszichológiai irányzat, amely a mentális folyamatokat hangsúlyozza a lelki jelenségek és a viselkedés tanulmányozása során

Kongruens

összeillő, megegyező

 

 

Latens tanulás

olyan új ismeret megszerzése, amely még nem jelent meg a viselkedésben

Lelkiismeret

szándékainkat, cselekedeteinket értékelő magasabbrendű lelki funkció

Libidó

Freud elméletében az id pszichikai energiája. A szeretet és szexualitás mozgatója.

Longitudinális vizsgálat

olyan kutatási módszer, amelyben az egyént hosszabb időn keresztül vizsgálják időszakonként elvégezve a méréseket

 

 

Manifeszt álomtartalom

az a része az álomnak, amelyre emlékszünk

Meditáció

módosult tudatállapot, amelyben az egyén, elhatárolódik a külvilágtól, figyelmét beszűkíti a belső élményekre, vagy sugalmazott(nak vélt) gondolatokra

Megfigyeléses tanulás

mások viselkedésének megfigyelése és a viselkedés eredményének megjegyzése által létrejött tanulás

Mentális

értelmi, észbeli, gondolati, pszichikus

Mentálhigiéné

lelki egészség elősegítése, fenntartása, mentális betegségek, zavarok megelőzése

Mentális kor

Binet által az intelligencia mérésére bevezetett mértékegység, amely kifejezi, hogy a vizsgált gyermek teszt alapján mért teljesítménye milyen életkorúak átlagának felel meg

Mentális modell

egy a valóságban meglévő rendszerről alkotott gondolati egység, amely a jelenséget és az összefüggéseket is tartalmazza; egy konkrét feladat mentális reprezentációja

Mentális reprezentáció

tárgyak, események, viszonylatok, összefüggések belső leképzése

Motiváció

szükséglet-kielégítést és célirányos viselkedést kiváltó késztetés

Motívum

olyan tényező, amely megszabja, vagy módosítja törekvéseinket, cselekedeteinket

Mutizmus

némaság, az alkalmazkodó viselkedés zavara

 

 

Nárcizmus

önszeretet, önimádat. A pszichoanalitikus elméletben a pregenitális fejlődés velejárója. Amennyiben felnőttkorban is dominánsan jelentkezik, egészségtelen. Az elnevezést a mitológiai Narcisról kapta, aki saját tükörképe iránti szerelemből öngyilkos lett.

Neurózis

a nem organikus hátterű mentális betegségek gyűjtőneve. Az egyén képtelen szorongásaival és konfliktusaival megküzdeni, ezért tüneteket produkál, rosszul alkalmazkodik környezetéhez.

 

 

Online terápia

a technológiai haladással együtt megjelent az igény és a lehetőség, hogy a terápiák ne csak a szokásos terápiás közegben legyenek, hanem az online tér lehetőségeinek kihasználásával, akár az otthonunkból, akár külföldről is igénybe vehessünk ilyen szolgáltatásokat

Ontogenezis

egyedfejlődés

Orális szakasz

a pszichoanalízisben a pszichoszexuális fejlődés első szakasza, amelyben az örömérzés a szájhoz kötődik

Ödipusz konfliktus (komplexus)

Freud pszichoanalitikus elméletében a pszichoszexuális fejlődés fallikus szakaszában jelentkező konfliktus, amelyben a gyermek az ellenkező nemű szülőhöz vonzódik, az azonos nemű szülőt pedig vetélytársnak tekinti

Önmegvalósítás

a személy alapvető késztetése arra, hogy kiteljesítse a benne rejlő lehetőségeket

Örömelv

Freud pszichoanalitikus elméletében az „ösztön én” által követett stratégia, amely azonnali kielégülésre tör

Ösztön

veleszületett, célvezérelt fajspecifikus késztetés, amely megjelenik a viselkedésben is

 

 

Paranoid szkizofrénia

üldöztetéses téveszme

Párterápia

a párterápia a családterápiához hasonlóan rendszerszemléletű terápia, ami azt jelenti, hogy nem a pár tagjainak egyéni problémáit helyezi középpontba, hanem a két fél együttműködését

Percepció

észlelés

Perceptuális elhárítás

az a folyamat, amelyben az észlelési rendszer már a tudattalan szintjén kiszűri a szorongást keltő információkat

Pozitív megerősítés

a kívánatos válasz jutalmazása, társítása egy kellemes ingerrel

Proaktív interferencia

a korábban tanult ismeretek zavaró hatása az új ismeretek tanulása, felidézése során

Projekció

kivetítés; elhárító mechanizmus, amellyel saját nem kívánatos érzéseinket, szándékainkat másokénak tulajdonítjuk

Projektív teszt

olyan személyiségvizsgáló eljárás, amelyben a vizsgált személy saját belső élményeit, tartalmait, értelmezéseit vetíti ki a tesztre.

Pszichoanalízis

Freud által kidolgozott és követői által továbbfejlesztett elmélet és eljárás a neurózisok gyógyítására

Pszicholingvisztika

a nyelv és a nyelvelsajátítás pszichológiai szempontú vizsgálata

Pszichológia

lélektan, lélektudomány az ember lelki működéseivel, mentális folyamataival, a gondolkodással, érzelmekkel és viselkedéssel foglalkozó tudomány

Pszichoterápia

az ember lelki zavarainak, problémáinak kezelése lelki eszközökkel, módszerekkel

Pszichoszomatika

testi betegségek pszichés okainak vizsgálatával foglalkozó tudományág

Pubertás

a nemi szervek biológiai érésének és a másodlagos nemi jellemzők (szőrzet, emlők) kialakulásának időszaka

 

 

Racionalizáció

elhárító mechanizmus, amelyben a személy úgy tartja fenn önbecsülését, hogy kézenfekvő és elfogadható indokokat kapcsol impulzív vagy kevésbé elfogadható eredetű cselekedeteihez

Reakcióidő

az inger megjelenése és a válasz között eltelt idő

Reakcióképzés

elhárító mechanizmus, amelyben a személy úgy tagadja meg helytelenített viselkedését, hogy motívumával szembenálló tendenciát hangsúlyoz, de eredeti vágyának szükségleti feszültsége rejtve fennmarad

Regresszió

visszatérés egy korábbi fejlődési szakaszban tanult, és ott még természetes, primitívebb, gyermekibb válaszmódhoz

Relaxáció

az izmok ellazításának következtében létrejövő szellemi és érzelmi ellazulás.

Represszor

elnyomó, elfojtó; a környezet ingereit az indokoltnál kevésbé érzékenyen figyelő, arra visszafogottan reagáló személy

Retroaktív interferencia

a később tanult ismeretek zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére

 

 

Stressz

fokozott készenléti állapot; „harcolj vagy menekülj” helyzetekre adott fiziológiai és pszichés válasz

Szemantika

jelentéstan: a nyelvtudománynak a nyelvi formák jelentésével foglalkozó ága

Szemantikus háló

az emlékezetben tárolt fogalmak és kapcsolatrendszerük amely az összefüggéseket, viszonylatokat is tartalmazza

Személyiség

jellemző vonások, irányultságok, gondolkodásmód, érzelmek, kapcsolati minták egyedi szerveződése, amely meghatározza döntéseinket, cselekedeteinket, és azzá teszi a személyt aki

Szenzitizátor

a környezet ingereit érzékenyen figyelő és arra fokozottan reagáló személy.

Szenzomotoros szakasz

a Piaget által definiált kognitív fejlődés első szakasza, amely 2 éves korig tart. A gyermek ekkor fedezi fel az érzékletek és a mozgás kapcsolatát.

Szignáldetekciós elmélet

a zajos környezetből származó ingerek érzékelésének tör- vényszerűségeivel foglalkozó elmélet

Szkizofrénia

a mentális betegségek egy csoportja, amelyben az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés súlyosan zavart

Szocializáció

a társadalmi normákhoz való viszony kialakulásának folyamata

Szociális tanuláselmélet

az egyéni jellemzők és viselkedés alakulása a társas környezet hatására

Szomatikus

testi, testre vonatkozó

Szomatikus idegrendszer

a perifériás idegrendszer azon ága, amely az agyat és a gerincvelőt az érzőreceptorokkal, az izmokkal és a testfelszínnel köti össze

Szorongás

a homályosan meghatározott veszély előérzete, amely nyugtalansággal, feszültséggel, aggodalommal, testi tünetekkel jár együtt

Sztereotípia

emberek, jelenségek egy csoportjáról alkotott séma. A gondolatainkba elsőként betolakodó gyakori asszociáció

Szuperego

felettes én: Freud személyiségelméletében az erkölcsiséget, normákat, lelkiismeretet, elvárásokat tartalmazó rész

Szükséglet

hiányállapot

 

 

Tanult tehetetlenség

a közömbösség és tehetetlenség állapota, amely elkerülhetetlen traumák következtében alakult ki

TAT (Thematic Appercepcion
Test.)

projektív tesztek egyik típusa, amelyben képeken bemutatott jelenetekhez fűz történetet a vizsgált személy

Téveszme

egyes pszichotikus betegségekre jellemző hamis tudattartalom, a valóság súlyosan téves reprezentációja

Tipológiák

típuselméletek. Olyan elméletek, amelyek szerint az emberek csoportokba sorol hatók közös jellemzőik, személyiségvonásaik alapján

Többszörös személyiség

két vagy több egységes és jól kifejlett személyiség létezése egy emberben.

Trauma

súlyos, roncsoló, hirtelen, váratlan sérülés. Testi és lelki értelemben is. Olyan
behatás, aminek elviselésére, kivédésére, feldolgozására a szervezet, a lélek nem áll készen.

Tudat

az ember lelki életének adott, aktuális, ébrenléti szakasza. A jelenben zajló külső és belső folyamatokat (gondolkodást, figyelmet, a valóság pszichikus visszatükrözését, emlékezeti keresést) figyelő, ellenőrző, irányító rendszer.

Tudatelőttes

emlékek, gondolatok, amelyek pillanatnyilag nem részei a tudatnak, de oda beemelhetők, szükség esetén hozzáférhetők

Tudattalan

olyan emlékek, vágyak, impulzusok lakhelye, amelyek hozzáférhetetlenek a tudat számára. A pszichoanalitikus elmélet szerint az „id” és az „elfojtások” itt találhatók.

 

 

Viselkedéslélektan

a pszichológiát, mint a viselkedés tanulmányozását írja le. Az elemzés számára elfogadható adatokat a megfigyelhetőkre korlátozza

Vonás

a személyiség olyan állandó jellegzetessége, amely alapján jellemezhető

Ha nem találta volna meg a keresett szót.